Évközi 24. vasárnap

2020. szeptember 13.

Örömmel jelezzük, hogy nyilvános szentmiséket tarthatunk, ezeket betartva: maszk viselése (gyónás alatt is), kézfogás mellőzése, kézben áldozás, szenteltvíz hiánya.

Parkvárosban hétfőtől péntekig ¾ 7 órakor, szombaton 17.30 és vasárnap 9.30 órakor tartunk szentmisét.

Szentmisék Érdújvárosban:  keddtől péntekig 6.15 óra

Szombaton, 19 óra, vasárnap: 8 óra és 19 óra,

Hétfő: 18 óra Prohászka Imaszövetség élő és elhunyt tagjai

Kedd: Meghalt keresztes nővérekért

Szerda:

Csütörtök: Mártonért

Péntek:

Szombat: 19 óra mise Braun és Payer család halottaiért

Szentmisék Érdújtelepen: vasárnap 11 óra, szerda 17 óra

A Parkvárosi és Újvárosi templom nyitva van szombaton 7 és 13 óra között!

Elérhetőségek: erdujvaros.hu és plebania(kukac)erdujvaros.hu

Köszöntjük a Zakariás, Regina, Adrienn, Mária, Ádám, Nikolett és Igor testvéreinket!

Kezdődik Szent Ágoston püspöknek „A pásztorok” című beszéde

(Sermo 46, 1-2: CCL 41, 529-530)

Keresztények vagyunk és elöljárók

Hogy minden reményünk Krisztusban van és hogy ő a mi igazi és üdvös dicsekvésünk, arról – szeretteim – nem most hallotok először. Hiszen annak a nyájához tartoztok ti is, aki gondosan őrzi és legelteti választott népét. De mert akadnak olyan lelkipásztorok, akik ugyan szeretik, ha pásztoroknak hívják őket, de a pásztorok szolgálatát már nem akarják ellátni, vegyük hát fontolóra, mit üzen nekik Isten az ő prófétája által. Hallgassátok hát figyelemmel, hallgassuk félelemmel!

Az Úr szózatot intézett hozzám: Emberfia, jövendölj Izrael pásztorairól, jövendölj és mondd meg nekik (Ez 34, 1-2). Ezt az olvasmányt az imént hallottuk, amikor felolvasták; ezért határoztuk el, kedveseim, hogy mondunk róla valamit. Ha nem a saját elgondolásunk szerint beszélünk, ő majd megsegít, hogy az igazat mondjuk. Mert ha a magunkét mondanánk, mi is olyan pásztorok lennénk, akik csak saját magukat és nem a nyájukat legeltetik. Ha pedig az Istené az, amit mondunk, akkor bármelyikünk által maga Isten legeltet titeket. Ezt mondja az Úr, az Isten: Jaj Izrael pásztorainak, akik magukat legeltették! A pásztoroknak nemde a nyájat kell legeltetniük? (Ez 34, 2). Azaz a pásztorok nem magukat, hanem a nyájat legeltetik. A legelső ok, amiért megvádolják a pásztorokat, az, hogy magukat és nem a nyájat legeltetik. Kik azok, akik magukat legeltetik? Azok, akikről az Apostol ezt mondja: Mind a maguk javát keresik, nem Krisztus Jézusét (Fil 2, 21).

Nekünk ugyanis – akiket Isten nem érdemeink miatt, hanem saját jóságával állított erre a helyre, amelyről oly veszedelmes a számadás –, két dolgot jól meg kell különböztetnünk: az egyik az, hogy keresztények vagyunk, a másik az, hogy elöljárók vagyunk. Az, hogy keresztények vagyunk, saját magunkért van. Az pedig, hogy elöljárók vagyunk, tiértetek van. Abban, hogy keresztények vagyunk, a saját hasznunk rejlik. Abban viszont, hogy elöljárók vagyunk, egyedül a ti hasznotok.

Íme, van sok olyan keresztény, aki nem elöljáró, és eljut az Istenhez, talán sokkal könnyebb úton; és talán annál könnyebben is haladnak, minél kisebb felelősséget viselnek. Viszont mi azonfelül, hogy keresztények vagyunk, és így majd a saját életünkről is számot kell adnunk, még elöljárók is vagyunk, ezért majd a ránk bízott szolgálatunkról is számot kell adnunk Istennek.