Szentcsalád vasárnapja

A szentmisékben megáldjuk a családokat

  1. december 30.

.

A szentmisék szerdán és csütörtökön reggel 1/2 7 órakor kezdődnek.

Hétfő: 18 óra Év végi hálaadó szentmise

Kedd: Szűz Mária Istenanyaságának a parancsolt főünnepe, 8 óra és 18 óra szentmise

Szerda:                                                                                         / cs. /

Csütörtök: Fábián Pius és családjáért / cs. /

Péntek,: Elsőpéntek, 17 óra imaóra, szentmise 18 óra, / cs. /

Szombat 17 óra szentségimádás, 18 óra előmise

Vasárnap: Vízkereszt ünnepe, 8 óra és 18 óra szentmise.

Minden hónap első hétfőjén a Karitász csoport tagjaiért és szándékára, második hétfőjén Prohászka Imaszövetség élő és elhunyt tagjaiért lesz szentmise

 A templom akadálymentesen Közösségi Házon keresztül közelíthető meg. Kisgyerekesek pedig itt is követethetik a szentmisét.

www.erdujvaros.hu  23/365-211

 

Karácsonyt követő vasárnap,

Köszöntjük a Viktória, Ádám, Éva, Eugénia, István, János, Kimilla, Tamás és Tamara testvéreinket.

  1. Pál pápa szentbeszédeiből

(1964. január 5-én Názáretben tartott buzdítás)

Názáret példája

A názáreti ház iskola, tudniillik az evangélium iskolája, amelyben elkezdjük megismerni Krisztus életét.

Mert ezen a helyen tanuljuk meg először is azt, hogyan szemléljük, hallgassuk, elmélkedjük át és ismerjük meg behatóan, hogy milyen mély és rejtett erő van Isten Fiának ebben a legegyszerűbb és legalázatosabb s legszebb kinyilatkoztatásában. De remélhetőleg megtanuljuk lassanként utánozni is.

Itt válik ugyanis számunkra világossá annak az útja-módja, hogy hogyan juthatunk el könnyen annak a felismerésére: kicsoda is Krisztus? Itt kiváltképp megértjük, milyen jól kell szemügyre vennünk mindent, ami az ő köztünk való lakozásával kapcsolatos, és annak mintegy keretét adja, tudniillik a helyszínt, a korviszonyokat, szokásokat, a beszédmódot, a szent szertartásokat, egyszóval mindent, amit Jézus felhasznált, hogy magát a világnak kinyilvánítsa. Itt minden beszél, mindennek jelentése van.

Itt, ebben az iskolában, valóban tisztán látjuk, miért kell megtartania a lelki fegyelmet, ha valaki az evangélium tanítását akarja követni és Krisztus tanítványa kíván lenni.

Ó, milyen szívesen óhajtanánk visszatérni saját gyermekkorunkhoz, és magunkat ismét rábízni erre az alázatos és egyszersmind fenséges názáreti iskolára! Milyen tüzes vággyal igyekeznénk magunkban újra felébreszteni a törekvést, hogy Mária mellett az igazi élettudományt megszerezzük és az isteni igazságokat belássuk!

De itt csak zarándoklaton tartózkodunk, és le kell mondanunk arról a vágyunkról, hogy ebben a házban folytassunk az evangélium megismerésére soha eléggé nem tökéletesíthető tanulást. De mégsem távozunk anélkül, hogy sietve, szinte futtában el ne mondjunk egynéhány rövid intelmet a názáreti otthonról.

Ez ugyanis a csendre tanít elsősorban. Bárcsak ismét kivirulna bennünk a csend nagyrabecsülése, vagyis ennek a csodálatos és nélkülözhetetlen lelki magatartásnak az értékelése, – miközben korunk forrongó és agyonhajszolt életében annyi jajkiáltás, annyi zaj és kiabálás zaklat minket. Ó, te názáreti csend! Taníts meg minket arra, hogy a jó gondolatokba merüljünk el, lelkünk belső dolgaira figyeljünk, hogy nagy készséggel fogadjuk be Isten titkos sugallatait és az igaz lelkű tanítók utasításait. Taníts meg minket arra, hogy mennyire szükséges és értékes az előkészület, a tanulás, az elmélyedés, a személyes és bensőséges életrend, az imádság, amelyet egyedül az Isten lát a rejtekben.

Itt értjük meg továbbá a családi élet lényegét. Minket valóban Názáret figyelmeztessen arra, hogy mi a család, mi annak a szeretetközössége, komoly és ragyogó szépsége, szent és sérthetetlen sajátossága. Mutassa meg, milyen szeretetteljes a családban a nevelés, amelyet semmi más nem helyettesíthet. Tanítson meg arra, hogy mi a család alapvető kötelezettsége a társadalmi rendben.

Végül itt ismerjük meg a munka fegyelmét. Ó, názáreti otthon, az ács Fiának háza, az emberi munka kemény, de megváltó törvényét itt szeretnénk leginkább megérteni és magasztalni! Itt helyreállítani a munka méltóságát úgy, hogy mindenki fel tudja azt fogni! E fedél alatt emlékeztetni arra, hogy maga a munka nem válhat öncélúvá, tehát szabadságát és kiválóságát nemcsak onnan veszi, hogy gazdasági tényezőnek tekintik, hanem azokból a mozzanatokból is, amelyek értékes cél felé irányítják. Végül e helyről szeretnénk az egész világ munkásainak üdvözletet küldeni, és megmutatni nekik a nagyszerű példaképet, az isteni Testvért, minden rájuk vonatkozó igazságos ügy Prófétáját, vagyis magát Krisztus Urunkat.