Évközi 17. vasárnap

2020. július 26.

Örömmel jelezzük, hogy a nyilvános szentmiséken alatt csak minimális korlátozást kell betartani (kézben áldozás, szenteltvíz hiánya). Gyónási lehetőség már a templomban.

Parkvárosban hétfőtől péntekig 7 órakor, szombaton 17.30 és vasárnap 9.30 órakor tartunk szentmisét.

Szentmisék Érdújvárosban:  hétfőtől péntekig 6.30

Szombaton, 19 óra, vasárnap: 8 óra és 19 óra szentmise,

Hétfő:

Kedd:

Szerda: Elhunyt András, élő és lehunyt családtagok

Csütörtök:

Péntek:

Szombat: Alpek István és szülők

Szentmisék Érdújtelepen: vasárnap 11 óra.

A Parkvárosi és Újvárosi templom nyitva van szombaton 7 és 13 óra között!

Elérhetőségek: erdujvaros.hu és plebania(kukac)erdujvaros.hu

Köszöntjük az Emília, Illés, Margaréta, Dániel, Magdolna, Lenke, Brigitta, Kincső, Kinga, Jakab és Kristóf testvéreinket!

Imával és szeretettel: Ferenc atya

Aranyszájú Szent János püspöknek a második korintusi levélről mondott szentbeszédeiből

(Hom. 14, 1-2: PG 497-499)

Minden bajom közt is túlárad bennem az öröm

Szent Pál ismételten a szeretetre tereli a szót, hogy rosszallása érdességét egy kicsit elsimítsa. Előzőleg ugyanis megrótta őket, és szemükre vetette, hogy szeretetét nem viszonozták szeretettel, sőt hátat fordítottak szeretetének, és más, lelki ragályt terjesztő emberekhez csatlakoztak. Tehát újra tompítja a megrovás élét: Értsetek meg bennünket (vö. 2 Kor 7, 2), azaz „szeressetek minket”! Kéri szeretetüket; és az nem lesz terhes számukra, sőt nagyobb hasznára lesz azoknak, akik adják azt, mint annak, aki kapja. De nem azt mondta: „szeressetek”, hanem a könyörületre jobban emlékeztető kifejezést használt: Értsetek meg bennünket!

Ki távolított el minket tőletek, kérdezi, ki vetett ki minket a ti jóindulatotokból? Mi az oka annak, hogy kiszorultunk szívetekből? Mert amit már előbb is mondott: hogy ti nem nyitottátok ki a szíveteket (2 Kor 6, 12), azt most itt még világosabban fejezi ki: értsetek meg bennünket, és ezzel ismét a szívébe akarja zárni őket. Mert semmi sem éleszti fel annyira a szeretetet, mint ha a szeretett személy megérti azt, hogy nagyon vágyik a szeretetére az, aki őt szereti.

Hiszen előbb már megmondtam, írja, hogy szívembe vagytok zárva, együtt élünk-halunk (2 Kor 7, 3). Ez a legnagyobb szeretet! Visszautasítottan is együtt akar meghalni, együtt akar élni velük. Mert nem akárhogyan vagytok szívembe zárva, jelenti ki, hanem úgy, amint megmondtam. Mert előfordulhat az, hogy szeret valaki, de a bajban aztán elfut. De mi nem így vagyunk.

Vigasztalás tölt el (2 Kor 7, 4). Honnét ez a vigasztalás? Tőletek jön: mert jó útra tértetek. A tetteitekkel örömet szereztetek nekem. Aki szeret, az egyrészt felpanaszolja ugyan, hogy őt nem szeretik, de másrészt fél attól is, hogy a mértéket túl ne haladja e rosszallásban, nehogy szomorúságot okozzon. Ezért hangoztatja: Vigasztalás tölt el, túlárad bennem az öröm.

Vagyis: „Kihívtátok rosszallásomat, de bőségesen jóvá is tettétek, megvigasztaltatok: nemcsak megszüntettétek szomorúságom okát, hanem még örömmel is elhalmoztatok.”

Ezután bemutatja öröme nagyságát, nemcsak azzal, amit mondott, hogy túlárad bennem az öröm, hanem azzal is, amit hozzáfűzött: minden bajom közepette is. Mert oly nagy volt, úgymond, az a gyönyörűség, amelyet nekem szereztetek, hogy nem volt képes arra árnyékot vetni az előző nagy szomorúságom sem. Az öröm kiáradó bősége ugyanis minden ránk zúduló gyötrelmet megszüntetett.