Évközi 5. vasárnap

2020. február 9.

A szentmisék keddtől péntekig, szerda kivételével reggel 1/2 7 órakor kezdődnek.

Hétfő: 18 óra szentmise Karitász csoport tagjaiért és szándékára

Kedd:                                                                                                / cs. /

Szerda: 17 óra Fatimai est, 18 óra szentmise

Csütörtök:                                                                                       / cs. /

Péntek:                                                                                            / cs. /

Szombat: 7 órától szentségimádás, melyre lehet iratkozni, 18 óra előmise

Vasárnap: 8 óra és 18 óra szentmise

A templom akadálymentesen Közösségi Házon keresztül közelíthető meg. Kisgyerekesek pedig itt is követhetik a szentmisét.

Hétfőn 9 órakor Karitász fogadóóra lesz, 10 és 12 óra között Baba-Mama találkozó a Közösségi házban.

Jegyes oktatási sorozat következő alkalma 2020. február 17-e, az esti mise után 18.30-kor

Az „Újraépítve” programhoz lehet még csatlakozni! Beszélgetések minden hónap második hétfőjén tehát ezen a héten az esti mise után.

erdujvaros.hu           23/365-211

Köszöntjük a Karolina, Balázs, Oszkár, Ráhel, Csenge, Ágota, Dóra, Rómeó és Aranka testvéreinket.

Szent Ágoston püspöknek a Galata-levélhez fűzött magyarázatából

(Praefatio: PL 35, 2105-2107)

Értsük meg Isten kegyelmének ajándékát!

Amikor a galatákhoz ír az Apostol, akkor az a célja, hogy belássák: Isten kegyelmének ajándéka folytán ők már nincsenek alávetve az ószövetségi törvénynek. Amikor ugyanis meghirdette nekik az evangélium kegyelmét, akadtak néhányan a választott népből, akik, noha névleg már keresztények lettek, de még nem értették meg teljesen a kegyelem ajándékát, ezért továbbra is meg akarták tartani a terhes ószövetségi törvényeket. Az Úristen azonban nem a megigazult emberekre, hanem a bűn szolgáira rótta rá e törvények terhét. A bűnös emberek azért kapták Istentől ezt az igazságos törvényt, hogy nyilvánvalóvá legyen a saját bűnük; de a törvény nem törölte el a bűneiket. Hiszen a bűnöket semmi más el nem törli, csak annak a hitnek a kegyelme, amely a szeretet cselekedeteiben lesz nyilvánvaló. De a galaták, akik, bár ennek a hitnek kegyelmében éltek, továbbra is meg akarták tartani ezeket a terhes törvényeket, és azt bizonygatták, hogy az evangélium csak úgy válik a javukra, ha vállalják az ószövetségi néphez való tartozás jelét, a körülmetélést, és megtartják a zsidó szertartás többi külsőleges előírásait is.

Ezért azután Pál apostolt, aki az evangéliumot hirdette náluk, gyanúsnak kezdték tartani, mintha nem tartaná meg a többi apostol eljárását, akik a pogányokra is rákényszerítették a zsidó előírásokat. Az ilyen emberek botránkozása miatt volt Péter apostol is engedékeny, és így keveredett kétszínűségbe, mintha maga is azt tartaná, hogy a pogányoknak nem használ semmit az evangélium, ha nem tartják be a zsidó törvény előírásait. Ebből a kétszínűségből éppen Pál apostol mentette ki őt, amint ebben a levélben is megírja. Ugyanerről a kérdésről van szó a rómaiakhoz írt levélben is. De úgy tűnik, van valami különbség, mert a római levélben már eldönti a kérdést, és véget vet annak a vitának, amely a zsidókból és a pogányokból lett hívők között támadt.

Ebben a levélben viszont azoknak ír, akiket már megzavart a zsidókból lett keresztények tekintélye, és akiket rábírtak arra, hogy tartsák meg az ószövetségi törvény előírásait. Már ugyanis kezdték elhinni nekik, mintha Pál apostol nem a való igazat hirdetné, amikor nem akarja, hogy körülmetélkedjenek. Ezért kezdi így a levelét Pál apostol: Csodálkozom, hogy attól, aki meghívott titeket Krisztus kegyelmére, ilyen hamar átpártoltatok egy más evangéliumhoz (Gal 1, 6).

Ezzel a bevezetéssel tehát röviden jelzi is írásának tárgyát. Jóllehet már a beköszöntőjében, amelyben magát nem embertől, nem is ember által (Gal 1, 1) lett apostolnak mondja – ilyen kitételt más levelében egyáltalán nem találunk –, elég világosan rámutat arra, hogy akik másokkal ilyeneket elhitetnek, azok nem Istentől, hanem emberektől vannak. De rámutat arra is, hogy az evangéliumi tanúságtétel tekintélyét illetőleg őt nem szabad a többi apostolnál alávalóbbnak tartani, mert ő nem embertől és nem ember által, hanem Jézus Krisztus és az Atyaisten rendeléséből apostol.