Hirdetések

2025. 02. 09.

Évközi 5. vasárnap

 

Hétfő: 18 óra Anna gyógyulásáért szentmise, utána 18.30 óra Szentségi katekézis

Kedd: 6.15 óra Hálából Gergőért mise

Szerda: 6.15 óra mise,

Csütörtök: 6.15 óra mise, 9 óra Szent Mónika anyakör

Péntek: 6.15 óra mise

Szombat: 6.30 mise, 8 és 9 óra között gyónási lehetőség, 18 óra előesti mise Imre édesapáért

Vasárnap:8 óra, 18 óra szentmise Csatári és Orbán család halottaiért

Jegyesoktatási sorozat, házasságra felkészítés 2025. február 17-én 18.30-kor lesz.

Szentség felkészítő sorozat minden hónap második és negyedik hétfőjén 18.30-kor.

Elérhetőségek: erdujvaros.hu és ujvaros(kukac)puspokseg.hu

Parkvárosban hétfőn-péntekig ¾ 7 órakor, szombaton 16.30 órakor vasárnap 9.30 szentmise

 Szentmisék Érdújtelepen vasárnap 11 óra

 

Szent Ágoston püspöknek a Galata-levélhez fűzött magyarázatából

(Præfatio: PL 35, 2105-2107)

Értsük meg Isten kegyelmének ajándékát!

Amikor a galatákhoz ír az Apostol, akkor az a célja, hogy belássák: Isten kegyelmének ajándéka folytán ők már nincsenek alávetve az ószövetségi törvénynek. Amikor ugyanis meghirdette nekik az evangélium kegyelmét, akadtak néhányan a választott népből, akik, noha névleg már keresztények lettek, de még nem értették meg teljesen a kegyelem ajándékát, ezért továbbra is meg akarták tartani a terhes ószövetségi törvényeket. Az Úristen azonban nem a megigazult emberekre, hanem a bűn szolgáira rótta rá e törvények terhét. A bűnös emberek azért kapták Istentől ezt az igazságos törvényt, hogy nyilvánvalóvá legyen a saját bűnük; de a törvény nem törölte el a bűneiket. Hiszen a bűnöket semmi más el nem törli, csak annak a hitnek a kegyelme, amely a szeretet cselekedeteiben lesz nyilvánvaló. De a galaták, akik, bár ennek a hitnek kegyelmében éltek, továbbra is meg akarták tartani ezeket a terhes törvényeket, és azt bizonygatták, hogy az evangélium csak úgy válik a javukra, ha vállalják az ószövetségi néphez való tartozás jelét, a körülmetélést, és megtartják a zsidó szertartás többi külsőleges előírásait is.

Ezért azután Pál apostolt, aki az evangéliumot hirdette náluk, gyanúsnak kezdték tartani, mintha nem tartaná meg a többi apostol eljárását, akik a pogányokra is rákényszerítették a zsidó előírásokat. Az ilyen emberek botránkozása miatt volt Péter apostol is engedékeny, és így keveredett kétszínűségbe, mintha maga is azt tartaná, hogy a pogányoknak nem használ semmit az evangélium, ha nem tartják be a zsidó törvény előírásait. Ebből a kétszínűségből éppen Pál apostol mentette ki őt, amint ebben a levélben is megírja. Ugyanerről a kérdésről van szó a rómaiakhoz írt levélben is. De úgy tűnik, van valami különbség, mert a római levélben már eldönti a kérdést, és véget vet annak a vitának, amely a zsidókból és a pogányokból lett hívők között támadt.

Ebben a levélben viszont azoknak ír, akiket már megzavart a zsidókból lett keresztények tekintélye, és akiket rábírtak arra, hogy tartsák meg az ószövetségi törvény előírásait. Már ugyanis kezdték elhinni nekik, mintha Pál apostol nem a való igazat hirdetné, amikor nem akarja, hogy körülmetélkedjenek. Ezért kezdi így a levelét Pál apostol: Csodálkozom, hogy attól, aki meghívott titeket Krisztus kegyelmére, ilyen hamar átpártoltatok egy más evangéliumhoz (Gal 1, 6).

Ezzel a bevezetéssel tehát röviden jelzi is írásának tárgyát. Jóllehet már a beköszöntőjében, amelyben magát nem embertől, nem is ember által (Gal 1, 1) lett apostolnak mondja – ilyen kitételt más levelében egyáltalán nem találunk –, elég világosan rámutat arra, hogy akik másokkal ilyeneket elhitetnek, azok nem Istentől, hanem emberektől vannak. De rámutat arra is, hogy az evangéliumi tanúságtétel tekintélyét illetőleg őt nem szabad a többi apostolnál alávalóbbnak tartani, mert ő nem embertől és nem ember által, hanem Jézus Krisztus és az Atyaisten rendeléséből apostol.

 

Köszöntjük a Karolina, Balázs, Ráhel, Csenge, Ágota, Dorottya, Dóra, Rómeó és Aranka testvéreinket!

2025. 02. 02.

Gyertyaszentelő Boldogasszony vasárnap

Hétfő: 18 óra Anna gyógyulásáért szentmise Balázsáldással, utána 18.30 óra Jegyes katekézis

Kedd: 6.15 óra mise

Szerda: 6.15 óra Hálaadás gyógyulásért mise,

Csütörtök: 6.15 óra Gyurcsek Istvánné mise

Péntek: 6.15 óra mise

Szombat: 6.30 mise, 8 és 9 óra között gyónási lehetőség, 18 óra előesti mise

Vasárnap:8 óra, 16 óra KisIfi klub, 18 óra szentmise

Jegyesoktatási sorozat, házasságra felkészítés 2025. január 20-án 18.30-kor indul.

Szentség felkészítő sorozat minden hónap második és negyedik hétfőjén 18.30-kor.

Elérhetőségek: erdujvaros.hu és ujvaros(kukac)puspokseg.hu

Parkvárosban hétfőn-péntekig ¾ 7 órakor, szombaton 16.30 órakor vasárnap 9.30 szentmise

Szentmisék Érdújtelepen vasárnap 11 óra

Hálás szívvel köszönjük mindazok segítségét, akik munkájukkal, adományaikkal hozzájárultak a január végi ételosztásunkhoz! A Jóisten fizesse meg nagylelkűségüket!

A házasság hete és a házasság világnapja alkalmából az ÉRteD Családbarát Városért Egyesület ismét árja azok jelentkezését, akiknek ez az első évfordulójuk, vagy ötre, vagy nullára végződik a házasságkötésük évfordulója az idei évben. Részvétel ingyenes, de jelentkezés köteles péntek estig! https://docs.google.com/forms/d/1O1qFsLhN8WYjm2e_e0dHO9PZLCGBQ_UW4TYLPCpK4TU/viewform?edit_requested=true

 

Szent Szofróniusz püspök szónoklataiból

(Orat. 3, de Hypapante, 6. 7: PG 87, 3, 3291-3293)

Fogadjuk a megvilágító és örökké való Fényt!

Sietve menjünk elébe valamennyien, akik áhítatos tisztelettel ünnepeljük misztériumát; készséges lelkülettel menjünk mindnyájan. Senki se maradjon ki e menetből, senki ne idegenkedjék a közelítő Világosságtól.

Égő gyertyákat is viszünk ilyenkor azért, hogy ezzel is jelezzük a hozzánk közelítő Isten világosságát; ő világosít meg mindent, és miután elűzi a vétkek sötétségét, rögtön előcsillan az örök világosság gazdag bősége. Égő gyertyákat viszünk továbbá azért is, hogy még jobban kihangsúlyozzuk a léleknek azt a tündöklő tisztaságát, amellyel Krisztus elé kell sietnünk.

Miként ugyanis az Istenanya sértetlen szűzi méhében hordozta az igazi Világosságot, és segítségére volt a sötétségben botorkálóknak, ugyanúgy mi is, akiket megvilágosított az ő világossága, és akik kezünkben hordozzuk a mindenki más számára is látható fényt, sietve menjünk az elé, aki maga az igazi Világosság.

Ezenfelül pedig, mivel a Világosság a világba jött (Jn 1, 9), meg is világosította ezt a sötétségbe borított világot, és meglátogatott minket a magasságból Felkelő (vö. Lk 1, 78), és megvilágosította azokat, akik a sötétségben ültek. Ez a mi misztériumunk; ezért viszünk égő gyertyát a kezünkben. Azért sietünk elébe fényt hordozva, hogy ezzel is jelképezzük: számunkra már tündöklik a Világosság; de azért is, hogy megköszönjük azt a fényes dicsőséget, amelyet ő hoz majd nekünk. Siessünk hát elébe együtt, siessünk mindnyájan Istenünk elé!

Közeledik már hozzánk az az igazi Világosság, amely megvilágosít minden e világba jövő embert (vö. Jn 1, 9). Világosodjunk meg hát mi is mindnyájan, testvéreim, legyünk mindnyájan ragyogókká!

Ne legyen köztünk senki, aki nincs beavatva ebbe a világosságba; senki se maradjon el a sötétségtől bénultan, hanem mint megvilágosítottak együtt menjünk elébe, hogy ezt a ragyogó és örök világosságot az agg Simeonnal együtt fogadjuk valamennyien, és lélekben vele együtt mi is zengjük a hálaadó éneket az Atyának, a Világosság Atyjának, aki elküldte nekünk az igazi Világosságot, s így elűzte a sötétséget, és minket is, mindannyiunkat megvilágosított.

Rajta keresztül látjuk meg ugyanis az Isten Üdvösségét, amelyet minden nép számára rendelt, és kinyilvánította nekünk, új Izraelének dicsőségére. Mi is benne voltunk annak az ősi és sötét bűnnek a mélységeiben, de miután Simeonnal megláttuk Krisztust, megszabadultunk a jelen élet bilincseitől.

A Betlehemből hozzánk érkező Krisztust mi is hittel öleltük magunkhoz, és pogányokból az Isten népe lettünk (mert ő a mi Istenünknek és Atyánknak Üdvössége), és saját szemünkkel láttuk az emberré lett Istent. Isten jelenlétét szemléltük, lélekben karunkba vettük, és már új választott népnek hívnak bennünket. Úgy ünnepeljünk ezen az évfordulón, hogy jelenlétét többé sohase feledjük el!

 

Köszöntjük a Vanda, Paula, Angéla, Károly, Adél, Gerda, Marcella és Ignác testvéreinket!

2025. 01. 26.

Évközi 3. vasárnap

Hétfő: 18 óra szentmise, utána 18.30 óra Szentségi katekézis

Kedd: 6.15 óra mise

Szerda: 6.15 óra mise,

Csütörtök: 6.15 óra mise

Péntek: 6.15 óra mise

Szombat: 6.30 mise, 8 és 9 óra között gyónási lehetőség, 18 óra előesti mise

Vasárnap:8 óra, 18 óra szentmise

Jegyesoktatási sorozat, házasságra felkészítés 2025. január 20-án 18.30-kor indul.

Szentség felkészítő sorozat minden hónap második és negyedik hétfőjén 18.30-kor.

Elérhetőségek: erdujvaros.hu és ujvaros(kukac)puspokseg.hu

Parkvárosban hétfőn-péntekig ¾ 7 órakor, szombaton 16.30 órakor vasárnap 9.30 szentmise

 Szentmisék Érdújtelepen vasárnap 11 óra

 

A II. vatikáni zsinat Sacrosanctum Concilium kezdetű, a szent liturgiáról szóló konstitúciójából

(Nn. 7-8. 106)

Krisztus mindig jelen van Egyházában

Krisztus mindig jelen van Egyházában, de kiváltképpen a liturgikus cselekményekben. Jelen van a szentmisében, a pap személyében, mert az áldozatot ugyanaz mutatja be most a papok szolgálata által, mint aki a kereszten önmagát feláldozta. És kiváltképp jelen van az eukarisztikus színek alatt. Jelen van erejével a szentségekben, így bárki is keresztel, maga Krisztus az, aki keresztel. Jelen van igéje által, minthogy ő maga szól hozzánk, amikor az Egyházban a Szentírást olvassák. Végül jelen van, amikor könyörög, és zsoltárt zeng az Egyház, hiszen megígérte: Ahol ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok közöttük (Mt 18, 20).

Ebben a nagy műben, amely Istent tökéletesen megdicsőíti, az embert pedig megszenteli, Krisztus mindenkor maga mellé emeli, társává teszi az Egyházat, szeretett jegyesét; az Egyház pedig segítségül hívja Urát, és általa hódol az örök Atyának.

Méltán foghatjuk fel tehát a liturgiát úgy, mint Jézus Krisztus papi szolgálatának gyakorlását. Ebben érzékelhető jelek jelzik, és a maguk sajátos módján meg is valósítják az ember megszentelését, és Jézus Krisztus misztikus teste, vagyis a Fő és a tagok együtt, teljes értékű nyilvános istentiszteletet mutatnak be.

Így tehát minden liturgikus ünneplés egyedülállóan szent cselekmény: Krisztus, a pap, és teste, az Egyház viszi végbe; hatékonyságát nem is éri el az Egyháznak semmi más cselekedete, sem rangban, sem mértékben.

A földi liturgiában annak a mennyeinek előízét élvezzük, és annak a liturgiának leszünk részesei, amelyet a szent városban, Jeruzsálemben ünnepelnek. Oda tart zarándokutunk, ott ül Krisztus az Isten jobbján, mint a szentélynek és az igazi szövetségsátornak szolgája (vö. Zsid 8, 2). A földi liturgiában a mennyei seregek egész sokaságával együtt énekeljük az Úrnak a dicsőség himnuszát; tiszteljük a szentek emlékét abban a reményben, hogy némi részünk és közösségünk lesz velük. Várjuk az Üdvözítőt, Urunkat, Jézus Krisztust (Fil 3, 20), amíg maga meg nem jelenik, mint a mi életünk, és vele együtt mi is meg nem jelenünk dicsőségesen (vö. Kol 3, 4).

Az Egyház minden hetedik napon megünnepli a húsvéti misztériumot az apostoli korból származó hagyomány alapján, amely eredetét visszavezeti magára Krisztus feltámadásának napjára. Ezt a napot, a vasárnapot, joggal nevezik az Úr napjának. E napon ugyanis Isten igéjének meghallgatásával és az Eukarisztiában részesedve megemlékeznek az Úr Jézus szenvedéséről, feltámadásáról és dicsőségéről, hálát adnak Istennek, aki őket élő reményre szülte újjá Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által (1 Pét 1, 3). A vasárnap tehát minden ünnepnap őse, ezért a hívek buzgó figyelmébe kell ajánlani, és sürgetni, hogy ez a nap az öröm és a munkától való megpihenés napja is legyen. Semmi más ünnepet sem szabad elébe helyezni, kivéve a valóban legnagyobb jelentőségűeket: az Úr napja ugyanis az egész liturgikus évnek alapja és magja.

 

 Köszöntjük a Sára, Márió, Fábián, Sebestyén, Ágota, Vince, Rajmund, Timót és Pál testvéreinket!